25 éves vagyok jelenleg a Vasüzlet étterem társtulajdonosa és séfje.

Gyerekként édesanyám mellett sikerült bontogatni a szárnyam de akkor még gondolatban sem volt , hogy Én egyszer szakács leszek. Végül az lettem vagyis igyekszem az lenni.
A balatoni vendéglátás legmélyebb bugyraiban kezdtem a szakmát minden rántva,irdatlan mennyiségek,estére oroszul is beszélni tudó piás pincérek és iszonyú sok meló és élmény.
Innen kezdtem el évről évre fejleszteni magam és jutottam el arra a pontra , hogy ha előre szeretnék lépni akkor Budapest felé kell vennem az irányt.
2017-ben úgy döntöttem felmegyek egy hónapra a Hildába ahol akkorát fordult velem a világ konyhai és vendéglátás módban hála Szalai Áginak és Takács Lajosnak és az akkori személyzetnek , hogy az egy hónapból 7 hónap lett.

Innentől 4 telet pesten töltöttem mindig újat keresve és nyáron igyekeztem a balatonon kamatoztatni ezt. Kállai Csabival (Góré) és jó barátainkkal csináltuk két évet a Maurus konyháját és végül a Sajben Csabinak köszönhetően először a Toprumban majd a Saltban kötöttem ki. Mióta kinyílt a szemem és a főzésre nem munka ként tekintek azóta motoszkál a fejembe hogy ez nem csak a főzésről szól vagyis a főzés nem csak a konyhában zajlik / kezdődik. Amikor elkezdtük a Vasüzlet projektet tudtam/szerettem volna ha ezt valamiképp tudom közölni vagy megmutatni először a kollégáimnak akik a legjobb barátaim és ezen keresztül a vendégeknek és érdeklődőknek. Fontos szerintem , hogy milyen ember fogja a fakanalat tudástól függetlenül fontosak az emberi értékek…ha elkap a flow és engeded hogy átjárjon az az ételben visszaköszön.
Számomra a jövő generáció egy nagyon fontos és igencsak esedékes téma hisz Én is benne vagyok és most a Vasüzlet miatt úgy érzem van némi felelősségem és hatásom ha másra nem is a csapatomra és a körülöttünk és velünk dolgozó emberekre.

Amikor elkezdtük már ez volt a célunk társam Pados Balázs akivel az elejétől kezdve tervünk volt ,hogy valami értéket alkossunk. Akkor 23 évesen egy étterem megnyitása is az, de az hogy velem egykorú vagy épp fiatalabb kevés szakmai ismerettel rendelkező srácokból ki tudtuk azt hozni hogy ennyi szép közös sikert érjünk el és mellette fejlődjünk és tanuljunk közösen szerintem elképesztő. Szerintem ez a jövő. Kommunikáció és emberileg és szakmailag együtt átadni a tudást. Merni kommunikálni a jelen és a múlt generációival. Segítséget kérni és jelezni nekik , hogy Én is itt vagyok . Sok a link, helyét nem is kereső gyerek akik háttal ülnek a moziba , de vannak értékes emberek nagyon is sok ebben a generációban.