A besamel, vagy franciásan Béchamel mártás a négy (vagy mostanában inkább már öt) alapmártás egyike. Az első, modern besamel mártáshoz hasonló mártás receptje François Pierre de La Varenne francia séf Le cuisinier françois című, 1651-os könyvében szerepel. A mártás neve pedig Louis de Béchamel francia arisztokrata öröksége, ugyanis a Napkirály, XIV. Lajos kegyencéről nevezték el. A besamel tehát több száz éves múltra tekint vissza!
Elkészítése egyszerű: vajjal és liszttel készült francia rántásból (roux) indul, amelyet a vaj elolvadásától körülbelül két percig hevítünk habzás közben. Ennek az a célja, hogy a liszt megpirítása nélkül elvegyük annak nyers liszt ízét. Az elkészült roux-hoz adagoljuk a felforrósított tejet két-három részletben, amelyet adagonként elkeverünk, majd sóval, borssal és szerecsendióval fűszerezzük a mártást. Folyamatos kevergetéssel sűrűre főzzük. Selymes, krémes, világos szószról van szó, amely szaftossá teszi az ételeket, amelyekben alkalmazzák.
A besamel mártás a lasagna egyik legfontosabb alkotóeleme, de számos más tésztaféle és egytálétel (pl. az amerikai mac and cheese vagy a görög moussaka) elkészítésére is használják. Egyes szuflék készítésénél szintén a besamel mártás a kiindulópont.
A hagyományos fűszerezés mellé további fűszereket lehet hozzáadni, így további mártások alapanyagául is szolgálhat: sajttal gazdagítva például Mornay-mártást kapunk. A Mornay-mártás hagyományosan svájci vagy Gruyére sajtot tartalmaz, de bizonyos verziói emmentáli vagy parmezán használatával készülnek.