A franciául bouillonnak is nevezett alaplé az európai konyha egyik legalapvetőbb összetevője. Nemcsak a levesek és raguk megkerülhetetlen alapanyaga, hanem a négy alapmártásból kettőben is szerepel (fehér mártás és barnamártás).
A bouillon a legtöbb esetben húsos csontokból és csontokból készül, legyen szó csirke-, sertés- vagy marha alapléről, amelyet gyakran zöldségek egészítenek ki. A mediterrán konyhában gyakran halból is készítenek alaplevet, a vegetáriánus és vegán étrend előretörésével pedig a zöldségalaplevek is népszerűek lettek, bár ezekből hiányzik a selymes állagért felelős kollagén. A bouillonok készítése sok esetben hosszú órákig, akár 12 óráig is eltarthat, amely során a lassú tűzön főzzük az összetevőket.
A bouillon számos tápanyagot, ásványi anyagot tartalmaz, de nem ezért használják elsősorban, hanem az általa elérhető ízgazdagság miatt. A (gyakran megpirított) húsos csontokból és zöldségekből kifőlő ízanyagok mellett az alaplevek természetes nátrium-glutamátot is tartalmaznak, amely ízfokozó hatásával új szintre emeli az ízélményt.